A jelenleg elérhető egészségügyi szűrővizsgálatok (secunder prevenció) célja a betegségek időbeni, korai felismerése, megelőzése és az általános egészségi állapot javítása.
Ebben a cikkben röviden áttekintjük másodlagos (secunder) prevenciós szűrővizsgálatokat, melyek a felnőtt korosztálynak ajánlottak, azaz 18 éves kor felett, hogy egészségesek maradjanak. A másodlagos prevenció célja, hogy bizonyos betegségek és azok megelőző állapotainak korai felismerése megtörténjen lehetőleg még a tünetmentes (preklinikai) szakban.
Fontos megemlíteni, hogy a szűrővizsgálatokon való részvétel életünk során már megszületésünk pillanatában elkezdődik a 0-4 napos korunkban, azonban jelen írásom a 18 éven aluliak szűrővizsgálataira most nem fog kiterjedni.
A szűrővizsgálatokról jogszabály rendelkezik (51/1997. (XII. 18.) NM rendelet), valamint a háziorvosok is végzik prevenciós rendeléseik keretein belül.
A felnőtt korosztályt érintően vannak szűrővizsgálatok, amelyek mindkét nemet érintik és vannak, melyek kifejezetten a női, vagy éppen a férfiakra vonatkozó egészségügyi szűrés.
Az általam készített táblázatban (lásd 1. ábra) általánosságban foglaltam össze a legfontosabb szűrővizsgálatokat.
1. ábra
A táblázatban szereplő első hét és a székletvér vizsgálatot a családorvos is végzi, szükség esetén szakorvos közreműködésének kiegészítésével. A többi szűrővizsgálatra szintén a háziorvos is adhat beutalót.
A daganatos betegségek szűrése kiemelten fontos. A legutóbbi (2021) standardizált rákhalálozási adatok szerint a 65 év alattiak körében a halálozás 26%-a daganatos betegség miatt következett be és sajnos az EU-n belül továbbra is Magyarországon a legmagasabb a rák miatti halálozások aránya.
A tüdődaganat szűrésére alkalmazott vizsgálómódszerek az ernyőképszűrés (tüdőszűrő) /beutaló nélkül igénybevehető/, mellkasröntgen /háziorvos adhat beutalót/ és a mellkas CT, HRCT azonban ez utóbbiak jelenleg Magyarországon nem rutinszerűek.
A bélrendszeri daganat szűrésére alkalmazott vizsgálómódszerek a székletvér vizsgálat /háziorvos adhat beutalót/ és avastagbél tükrözés (colonoscopia) /háziorvos adhat beutalót/.
Nőknélaz emlődaganat szűrésére alkalmazott vizsgálómódszerek az önvizsgálat-, tapintásos vizsgálat (lásd 2. ábra) /saját magunkon, havonta egyszer legalább/, mammográfia /háziorvos adhat beutalót/ és azultrahang (40 év alatt) /háziorvos adhat beutalót/.
2. ábra (Forrás: Semmelweis Egyetem)
Nőknél továbbá a méhnyakrák szűrésére alkalmazott vizsgálómódszerek a nőgyógyászati-citológiai vizsgálat /beutaló nélkül igénybevehető/.
Férfiaknála prosztatadaganat szűrésére alkalmazott vizsgálómódszerek az urológiai vizsgálat (RDV) /beutaló nélkül igénybevehető/ és az úgynevezett PSA (prosztata-specifikus antigén) – szűrése egyszerű vérvizsgálattal /urológus szakorvos adhat rá beutalót/.
Továbbá, férfiaknála hererák szűrésére alkalmazott vizsgálómódszerek a tapintásos vizsgálat, önvizsgálat, (lásd 3. ábra) /saját magunkon, havonta egyszer legalább/ és az urológiai vizsgálat, melyet a vizsgáló szakorvos kiegészíthet ultrahanggal /beutaló nélkül igénybevehető/.
3. ábra (Forrás: https://www.testicularcancer.org/)
Az ajak- és szájüregi daganatok szűrésére alkalmazott vizsgálómódszerek a fogászati vizsgálatok /beutaló nélkül igénybevehető/.
A bőrdaganatok, melanoma szűrésére alkalmazott vizsgálómódszerek a bőrgyógyászati vizsgálatok /beutaló nélkül igénybevehető/ és természetesen az önvizsgálat.
Az általam készített táblázatban (lásd 1. ábra), szereplő magasvérnyomás betegség és a cukorbetegség szűrővizsgálata önvizsgálattal és a családorvos általi szűrővizsgálatokkal kezdődnek minden esetben. Összegzésként elmondható, hogy egyes betegségeket megelőzni könnyebb, mint gyógyítani, sőt számos komoly betegség létezik, ami időben kiszűrve, ezáltal felismerve akár teljes mértékben is gyógyítható! Ezért fontos, hogy járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra!
dr. Molnár Tímea (megjelent 2025. márciusi Gyáli Mi Újság 26-27. oldal)