Április a rákbetegség elleni küzdelem hónapja

Magyarország minden évben április 10-én tartja a nemzeti rákellenes napot. A hazai rákkutatás egyik úttörője és az Országos Rákbizottság alapítója, Dr. Dollinger Gyula, ezen a napon született 1849-ben.

A „cancer” latinul rákot jelent. A név Galénosztól származik. A betegséget először mégis Hippokratész írta le és azonosította 2500 évvel ezelőtt. Feltételezhetően ritka megbetegedés volt, mert sem a Biblia, sem az ősi kínai orvoslás nem tesz róla említést. Az ipari forradalmak környékén viszont ezek a megbetegedések megszaporodtak. A tudomány felfigyelt a káros környezeti hatások és a betegség összefüggéseire.

Sajnos Magyarország évtizedek óta a daganatos megbetegedés és a miattuk bekövetkező halálozás tekintetében világviszonylatban is az elsők között van. Magyarországon a rosszindulatú daganatok a második leggyakoribb halálokok a keringési rendszer betegségei után.

A családorvosnak fontos szerepe van a daganatos megbetegedések megelőzésében a helyes életmód megválasztásával és a megfelelő primer és szekunder szűrővizsgálatok menedzselésével.

Az elsődleges megelőzés (primer prevenció) a rákkeltő tényezők távoltartása, a betegség létrejöttének megelőzése, helyes életmód kialakítása. A másodlagos megelőzés (szekunder prevenció) a lehetséges szűrési technikák következetes alkalmazása, mely a daganatok korai stádiumában való felismerést nagyban elősegíti.

A legfontosabb szűrővizsgálatok szervrendszerenként atüdőrák, az emlőrák, a méhnyakrák, a prosztatarák, a vastag- és végbélrák, a bőrrák és az ajak- és szájüregi rákok szűrése.

Tüdőrák szűrése. A tüdőrák a rosszindulatú megbetegedések okozta halálozás vezető okai közé tartozik férfiaknál és nőknél is. A betegség leggyakrabban az 50 és 60 év közötti népességben fordul elő, 70 év felett csak a tüdőrákok 10 százaléka jelentkezik. A tüdőszűrő állomásokat eredetileg a tuberkulózis (tbc) leküzdésére hozták létre. Ennek része lehet a tüdőrák felismerése. A tüdőrák nagyon sokáig tünetmentes, panaszt nem okoz, ezért általában későn diagnosztizálják azoknál, akik nem járnak rendszeresen szűrővizsgálatra. A tüdőszűrés során, korai stádiumban felismert daganatos betegek túlélési esélye jobb. Szűrési technikák: mellkasröntgen (háziorvos adhat beutalót), köpetcitológia, mellkas CT (computertomográf-ma még nem rutinszerű, szakrendelő vagy kórházi orvos adhat beutalót).

Emlőrák szűrése. A betegség az 50-60 éves kor közötti nőknél fordul elő legnagyobb gyakorisággal, ám a 40 év alatti nőknél is számos esetben diagnosztizálnak emlőtumort. Az emlőrák minden korcsoportban előfordulhat, de 35 éves kor alatt kórjóslata jelentősen rosszabb, ezért a korai felkutatása ebben a fiatal korcsoportban kiemelt feladat. Nőknél a harmadik leggyakoribb halálhoz vezető daganat. Legegyszerűbb szűrési mód az emlő önvizsgálata (a ciklus utáni 7. napon). Ennek megtanulása minden nőnek ajánlott és ennek tanítása minden egészségügyi szakdolgozótól elvárt. A leghatékonyabb szűrési módszer a mammográfia (háziorvos adhat beutalót). Országos szintű mammográfiás szűrést hazánkban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szervez, melyreminden 45-65 év közötti nőt meghívnak. A vizsgálatot 2 évente, ingyenes módon végeztetik el a területileg illetékes Mammográfiás Központban. 40 év alatt, az emlő mirigyes szerkezete miatt ultrahangvizsgálattal történik a szűrővizsgálat. 

Méhnyakrák szűrése. A méhnyakrák leggyakrabban 30 és 60 éves kor között fordul elő, nőknél gyakran járhat halálos szövődményekkel. A szűrési programok közül a méhnyakrák citológiai szűrése működik a legrégebben. 25-65 év közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után háromévenként elvégzendő teljes nőgyógyászati vizsgálatot jelent, amelynek része a citológiai vizsgálat is. Azonban az évenként elvégzett citológia is ajánlott, mivel a rákmegelőző állapotok felismerésével a rosszindulatú daganat kifejlődése megelőzhető. A méhnyakrákot nagy arányban okozza a szexuális úton terjedő humán papillomavírus, ezért is ajánlott a tinédzserek immunizációja a védőoltással. A citológiai mintavételt szülész-nőgyógyász szakorvos és egyes helyeken a védőnők is végzik. Külön háziorvosi beutaló nem szükséges hozzá.

Prosztatarák szűrése. Magyarországon jelenleg a szervezett szűrővizsgálati programban a prosztata általános lakossági szűrése jelenleg nem szerepel. 40 év feletti férfiaknál évente javasolt az általános urológiai állapotfelmérés, amelynek része a prosztatavizsgálat is. Vérvizsgálattal kimutatható prosztata specifikus antigén (PSA) szinttel lehet monitorozni a prosztata állapotát, mivel gyulladás és daganat esetén szintje megnövekszik. Urológus szakorvos végzi, háziorvosi beutaló szintén nem szükséges az igénybevételéhez. Háziorvos sajnos nem kérhet PSA szint meghatározást.

Vastag- és végbélrák szűrése. Mindkét nemnél ez a második leggyakoribb halált okozó rosszindulatú rákos elváltozás. A vastag- és végbéltumorok kialakulását jellemzően megelőzi egy olyan stádium, amelyet rákmegelőző állapotnak nevezünk. Ezek közé tartozik például a polipok megjelenése. A polipok a bél felszínén éveken át növekvő, hosszú ideig jóindulatú, ám a rosszindulatúvá válás kockázatát hordozó szövetszaporulatok. A megbetegedés gyakorisága 40 év után rohamosan növekszik, a 60. életévig 5 évente duplázódik és 80. életévben a leggyakoribb tumorok. A korai felismerés első állomása a rejtett bélvérzés kimutatása a székletből, amelyre a háziorvos adja a vizsgálati beutalót. A gasztroenterológus szakorvos (beutalót a háziorvos adja hozzá) általi szűrővizsgálati módszer a sigmoidoscopia és colonoscopia. Részleges vastagbéltükrözés (sigmoidoscopia) 3-5 évente ajánlott. Teljes vastagbéltükrözés (colonoscopia) 5-10 évente ajánlott, a kockázati faktorok megléte esetén gyakrabban.

Bőrrák szűrése. A bőrrák gyakorisága folyamatosan nő. A bőrdaganatok könnyen észrevehetőek, de a korai felismerésüket nehezíti, hogy nem emlékeztetnek rosszindulatú bőrelváltozásra, kezdetekben nem keltik daganat gyanúját. Szűrése dermatoszkópos megtekintésen alapul, melyet bőrgyógyász szakorvos végez (nem kell hozzá háziorvosi beutaló). A festékes anyajegyből kiinduló melanoma malignum az egyik legrosszabb indulatú rákféleség, ezért évente ajánlatos a bőrgyógyászati szűrővizsgálat elvégzése. Ez mellett azonban az életkor növekedésével rohamosan nő a basocellularis carcinoma és a spinocellularis carcinoma megjelenésének esélye. Primer prevencióként az erős napsugárzás, UV-sugárzás kerülése, szolárium használatának mellőzése ajánlott.

Ajak- és szájüregi rákok szűrését a fogorvos, fül-orr-gégészek végzik. Mindkét vizsgálat háziorvosi beutaló nélkül igénybevehető.  A szájban lévő tumorok és daganatmegelőző állapotok hamar felismerhetőek. A dohányosok, alkoholfogyasztók, rossz szájhigiénével rendelkező betegek veszélyezettebbek. Fontos a rendszeres fogászati ellenőrzés és a fogápolás. Lehetőség szerint a dohányzás, szivarozás és pipázás mellőzése.

Dr. Molnár Tímea (megjelent 2024. április Gyáli Mi Újság 24-25. oldal)