MÁJUS A MELANOMA ELLENI KÜZDELEM HÓNAPJA
A melanoma a legagresszívebb daganatok közé tartozik, mely „villámgyorsan” tud adni áttétet a nyirokcsomókba, belső szervekbe, agyba és a bőr többi területére. Világszerte emelkedő számban vannak azok, akiknél melanoma kerül felfedezésre és sajnos egyre fiatalabb korosztályban is megjelenik. A melanoma kezelésében és a gyógyulás érdekében a legfontosabb tényező a korai felfedezés.
A melanoma a bőr pigmentjét, festékanyagát termelő sejtjeinek (melanocyta) rosszindulatúvá válásával alakul ki. A melanomák döntő többsége újonnan alakul ki a bőrünkön, de kis részük meglévő anyajegyből származik. Kialakulásában nagy szerepe van a minket ért napfénynek, UV-sugárzásnak. Emiatt a szolárium használata mindenképp TILOS. Tíz perc szoláriumozás UV dózisa megegyezik egy egész napi, fényvédelem nélküli, nyári napozással. Veszélyeztetett csoportba számít, akinek világos a bőrszíne, akinek az átlagosnál több anyajegye van és aki élete során többször leégett, illetve akik családjában már fordult elő melanoma.
A melanoma, mint bőrdaganat könnyen észrevehető, de a korai felismerésüket nehezíti, hogy nem emlékeztetnek rosszindulatú bőrelváltozásra, kezdetekben nem keltik daganat gyanúját.
Az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a melanomára. Anyajegy viszketése, az ép bőrön megjelenő új anyajegy, vagy éppen a meglévő anyajegy megváltozása (alakja, mérete, színe). Egészen rejtett helyeken is kialakulhat melanoma, mint a hajas fejbőrön, talpon, ujjak között, a köröm alatt és a nemi régiókban.
Korai felismeréshez szükséges a rendszeres önvizsgálat és az évenkénti (veszélyeztetetteknél félévente) bőrgyógyászati szakvizsgálat. A bőrgyógyászati vizsgálathoz nincs szükség háziorvosi beutalóra.
Az otthoni önvizsgálatnál az ABCDE-szabály (asymmetri, border, color, diameter, evolving) segíthet. Arra kell figyelnünk, hogy jelenik-e meg új anyajegyünk, illetve a meglévők változnak-e. Ha egy anyajegyünk alakja megváltozik, aszimmetrikus lesz, széli része elmosódottá válik, színe változik, többszínűvé (fekete, kék, szürke, vörös) válik, átmérője nagyobb mint 6 mm, folyamatos változást mutat, akkor mindenképp felveti a gyanút és bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.
A melanomán kívül van több bőrdaganat (pl. basalioma, spinalioma), mely jóval nagyobb számban fordul elő és elsősorban az idősebb korosztályt érinti. A basalioma (basocellualris carcinoma) kialakulásában egyértelmű az UV-sugárzás szerepe, így főként a napnak tartósan kitett helyeken vannak, pld.: arc, orr, fülkagyló. A basalioma általában fénylő növedék a bőrön, mely folyamatosan növekszik, kisebesedhet, vérzékeny lehet. A gyógyulást nem mutató sebek esetén mindenképp javasolt a bőrgyógyászati vizsgálat. A basalioma áttétet soha nem ad, kezelése főként sebészi eltávolítással történik. Itt is fontos a korai felimerés, hisz a kisméretű basaliomát a sebész kisebb vágással, helyi érzéstelenítésben, járóbeteg ellátás keretében tudja eltávolítani. A nagy méretű basaliomák esetén sokszor bőrátültetés, lebenyforgatás válik szükségessé, ami mindenképp nagyobb műtétnek számít. A spinalioma (spinocellularis carcinoma) szintén gyakori bőrdaganat, mely rosszindulatú, nyirokcsomó és belső szervi áttétre képes. Erre a bőrdaganatra jellemző a „pirosas” alap, rajta sárga hámlás, pörk látható, hajlamos a kisebesedésre, vérzékenységre. Terápiája szintén a műtéti eltávolítás nagyobb biztonsági szegéllyel.
A bőrgyógyász dermatoszkóppal vizsgálja meg a bőrfelszínt és az elváltozásokat, anyajegyeket. A dermatoszkóp nagyítóval és lámpával ellátott speciális orvosi eszköz. Vannak videodermatoszkópok is, mellyel lehetőség van a kép monitorra való kivetítésére és a kép eltárolására. Ha a bőrgyógyász gyanús elváltozást talál, akkor javasolja a sebészi kimetszést, mely általában helyi érzéstelenítésben történik. Az eltávolított képletből szövettani vizsgálat készül. A további teendő a szövettani leírástól függ.
A melanoma kialakulásnak megelőzésében a legfontosabb a káros UV sugárzás kerülése. UV-sugaraknak két komponense érkezik a földfelszínre. Az UVB okozza a barnulást, illetve a bőr égését. Nyári időszakban 10-15 óra között javasolt a napfény kerülése. Az UVA viszont a kollagénrostok károsítása révén a bőr öregedését, ráncosságát okozza. Az UVA ablaküvegen is áthatol, így autóban utazva is érdemes erre figyelni. A bőrdaganatok kialakulásában mindkettő sugárzás közre játszik. Az UV-sugárzással szemben védekezhetünk fizikai módszerekkel: árnyékolással, napszemüveg és megfelelő testet takaró ruházat viselésével, kiemelten fontos a sapka, kalap használata. Nagyon fontos a jó minőségű fényvédő krémek („naptejek”) megfelelő használata. Már kaphatóak olyan készítmények, amelyeket a csecsemők bőrére is használhatunk. A fényvédőket érdemes a napfényre kimenetel előtt felkenni, figyelni kell arra, hogy a bőrön egyenletesen legyen eloszlatva. Vízből kijőve újra krémezés javasolt, illetve 3-4 óránként javasolt a krém ismételt felvitele. Számos formátumban (krém, spray) elérhetőek a fényvédő krémek, így mindenki megtalálhatja számára a legmegfelelőbbet.
Vigyázzunk a bőrünkre!
dr. Molnár Tímea (megjelent 2025. május Gyáli Mi Újság 20-21. oldal)