Az epilepszia betegség ismertetése, valamint roham esetén teendők.
Az epilepsziát népiesen gyakran frász vagy nyavalya betegségként nevezték meg, amelyet már az ókorban is ismertek, s többek között lelki betegségnek tartották. Kezdetben érdemben nem tudták gyógyítani, azonban a 19. század közepétől a fejlődő orvosi és technológiai tudománynak köszönhetően a kezelés is egyre eredményesebb lett. Napjainkban az epilepsziával élők teljes értékű életet élhetnek, végzettségüknek megfelelően dolgozhatnak, gépjárművet vezethetnek a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett. Az epilepsziás roham egy tünet, mely tünete lehet az epilepsziás betegségnek, más betegségnek vagy lehet alkalmi roham.
Az epilepszia betegség világnapját 1997 óta február 14-én Szent Bálint (Valentin), azaz a szerelmesek napján tartják minden évben. Így nem csak a szerelmesek oltalmazója, hanem az epilepsziások védőszentjeként is ismert. Magyarország lakosságának közel 1%-át érinti az epilepsziás megbetegedés.
Az epilepszia betegség rohamokban fellépő motoros, szenzoros, vegetatív és/vagy pszichés jelenségek, melyet tudatzavar kísér. Legjellemzőbb és sokszor legijesztőbb tünete a nagyrohamokban jelentkező görcsölés (tónusos-klónusos). Ekkor embertársunk teste hirtelen megfeszül, testük és végtagjaik rázkódni kezd (pár másodperctől akár hosszú perceken át) és sok esetben a nagyroham vége eszméletlenséggel zárul. Továbbá jellemző a nyelv elharapása, ebből adódóan a szájból történő vérzés, valamint a bevizelés és a beszékelés is. A kisrohamok gyakoribbak és változatosabb a megjelenésük, de a legjellemzőbb ezesetben is az általános tudat és beszédzavar.
Környezetünkben, ha valaki epilepsziás rohamot kap, fontos hogy őrizzük meg a nyugalmunkat, hívjunk azonnal segítséget (Országos Mentőszolgálatot kell hívni a 104-es vagy 112-es hívószámon), ne hagyjuk magára, maradjunk végig mellette és kisebb roham esetén próbáljuk megnyugtatni, amíg a segítség megérkezik. Ha a zavartság fennmarad (érdemben nem megfelelő válaszokat add, vagy nem helyes szavakat használ), úgy – ha szomjas is – nem szabad megitatni, nehogy félrenyeljen, mozgásában korlátozni sem szabad, azonban fokozottan figyeljünk, nehogy elessen és további sérüléseket elszenvedjen. Nagyroham esetén, amíg a már ismertetett görcsölős tünetek zajlanak, nagyon fontos, hogy védjük a sérülésektől, feje alá tehetünk párnát, összehajtogatott ruhát, törölközött, körülötte minden tárgyat távolítsunk el, mint például a szék és az asztal, hiszen a test rázkódása közben a tompa-éles tárgyak további sérüléseket okozhatnak. Nagyon fontos, hogy a szájába ilyenkor nem szabad belenyúlni, még akkor sem, ha bármiféle tárgyat látunk benne (pl. műfogsor, bármiféle ételmaradvány, stb…), ugyanis elsősegélynyújtóként ebben az esetben – akár súlyos – harapásos sérüléseket is elszenvedhetünk. Roham erősségének csökkenésével és elmúlásával, ha eszméletlen marad (légzése és keringése van, azonban nem tudjuk felébreszteni), fektessük stabil oldalfektetésbe, hogy ezáltal szabad légutat biztosítsunk, ilyenkor folyamatosan figyeljük a légzését és a mentőket is tájékoztassuk telefonon keresztül a történésekről, ha esetleg még nem érkeztek volna meg. Ha ismert az epilepszia betegség, a roham vagy az eszméletvesztés kevesebb mint 5 percig zajlott, roham közben nem alakult ki sérülés, akkor mentőhívás nem feltétlenül szükséges.
Fontos tudni, hogy az epilepsziás rohamokat a kialvatlanság, kimerültség, vibráló fények (TV, számítógép, szórakozóhelyek, stb.), terhesség, mint kiváltó tényező provokálhatják. Az időskorúak epilepsziájának fő kiváltó oka többek között a stroke és az Alzheimer-kór. Felnőttkorban sokszor párosul depresszióval is ez a betegség.
Az epilepsziás betegek gondozásában a háziorvosok nagy jelentőséggel bírnak.
A felnőtt családorvosnak a háziorvosi ellátás keretein belül, az első roham lezajlását követően a kivizsgálás menedzselésében (kórtörténet, laboratóriumi és különböző képalkotó vizsgálatokkal, hatáskörébe tartozó beutalókkal), majd pedig a gondozásában van szerepe, természetesen a neurológus szakorvos mellett.
Ma már egy jól kezelhető betegség, melynek során többek között megfelelő gyógyszeres kezeléssel, esetleg műtéti megoldással (idegsebészet) a betegek jelentős hányada tünet és rohammentesíthető.
Epilepszia megbetegedésben is van lehetőség ma már a nőknek gyermekvállalásra, amely szintén egy szoros együttműködést igényel a páciens, családorvos, szülész-nőgyógyász és a neurológus szakorvos között. A családorvosnak talán a másik legnagyobb szerepe az epilepsziások tekintetében a vezetői engedélyhez szükséges alkalmasság elbírálása.Napjainkban az autóvezetés nemcsak mindennapi eszközünk, sokunknak a foglalkozásából adódóan a megélhetést is jelenti. Akinél tart a kivizsgálás, a gyógyszeres terápia beállítása, úgy ebben az időszakban a jogszabályi kötelezettség miatt eltiltják a vezetéstől. Nagyon fontos tudni azonban, ha a gyógyszeres kezelést beállították és azt betartják, a tünetek, rohamok hosszabb ideig nem jelentkeznek, akkor rendszeres neurológus szakorvosi kontroll mellett ismételten vezethetnek. A jogosítvány hosszabbításához szükséges alkalmassági vizsgálat előtt érdemes kikérni a gondozó neurológus szakorvos vagy epileptológus jóváhagyó orvosi szakvéleményét.
Dr. Molnár Tímea (megjelent 2024. február Gyáli Mi Újság 18. oldal)