Hasznos tanácsok a családorvostól a gondtalan nyári napokra
Az elmúlt évekhez képest szokatlanul hűvösebb május után, nagy valószínűséggel idén nyáron is a forró napok következnek majd. Az elkövetkező három hónapban megkezdődnek a nyaralások belföldön-külföldön, szabadban, erdőn, mezőn, vagy éppen strandon és a természetes vizeken. Ekkor is számtalan veszély leselkedik ránk, kicsikre és nagyokra egyaránt, ezért írásommal a leggyakoribbakat szeretném körül járni.
A szabadban töltött idő során az egyik gyakori megbetegedés a napszúrás és a hőguta. Napszúrás esetén (fedetlen fejet tartósan érő napsugárzás) fejfájás, szédülés, olykor hányinger alakul ki. Anapszúrás árnyékban, vagy sötétített helységben történő pihenéssel és hideg folyadék ivásával gyorsan megszűnik.
A hőguta ellenben forró és száraz bőrrel, fejfájással szédüléssel és elesettséggel jár együtt. Ez esetben az elsősegélynek sürgősnek kell lennie és a test hőmérsékletének gyors csökkentésére kell irányulnia. A beteget zuhany alá kell állítani és a víz hőmérsékletét fokozatosan kell hűteni a testhőmérsékletről indulva. Ha zuhany alatti hűtésre nincsen lehetőség, akkor a beteg testét hideg nedves szivaccsal kell törölgetni és hideg vizes borogatást lehet tenni a tarkóra, majd nedves lepedőbe kell csavarni és hűvös, szellős helyen kell fektetni 300-ra megemelt felsőtesttel, ezután pedig mentőt kell hívni (104, 112).
A hőségcollapsus szintén gyakran előforduló hőártalom, többnyire egyszerű ájulás formájában jelentkezik. Hajlamosabb a megjelenés az idősebbeknél és az alkohol hatása alatt állóknál. Az elsősegély során az ájultat szintén hűvös, szellős helyen, meglazított ruházattal kell laposan fektetni. A panaszok többnyire egyéb beavatkozás nélkül is rendeződnek.
A melegkiütés (miliaria) nedves, meleg klímán alakul ki. A verejtékmirigyek kivezető nyílásának az eltömődését a mirigyek tágulata, majd gyulladása követi. A bőrön ruhával fedett területeken, a törzsön, az összefekvő bőrfelszíneken, vagy az arcon apró, sárgás, viszkető pontok alakulnak ki. Ritkán a vakarás következtében a bőrfelület felülfertőződhet. A melegkiütés igen enyhe elváltozás. A meleg, nedves helyek és az újszülöttek túlöltöztetésének a kerülésével megelőzhető a kialakulásuk. Felülfertőzés esetén már orvos felkeresése szükséges, aki antibiotikum tartalmú kenőcsök használatát is javasolhatja.
Napfény okozta bőrgyulladást (photodermatitis) a napfénnyel szembeni túlérzékenység, vagy az érzékenységet fokozó anyagok használata utáni napozás váltja ki. Ilyen érzékenységet fokozó leggyakoribb anyagok a parfümök, ízületi gyulladást csökkentő krémek. A napsugárzásnak kitett bőrfelületen vörösség, viszketés, súlyosabb esetben hólyagcsák keletkeznek. Leggyakoribb előfordulási helyük az arc és a mellkas. A bőrtünetekhez rossz közérzet, láz, hányás is társulhat. A panaszok megelőzésében az elváltozásra hajlamos egyéneknek erős fényvédő faktorú krémeket kell használniuk és kerülniük kell a túlzott napozást. Napozás előtt kozmetikumok használata nem javasolt. Elsősegélykénta kialakult gyulladás esetén hűsítő borogatásokat kell alkalmazni és szükség esetén orvoshoz fordulni, aki olykor szteroid tartalmú kenőcsök alkalmazását is elrendelheti.
Nem megfelelő védőruházat és fényvédő krém használatával alakulhat ki a napégés, mely UV-sugárzás hatására létrejövő égési sérülés. Elsőfokú napégésre a fájdalmas bőrvörösség jellemző, a másodfokú égés során hólyagok alakulnak ki. Elsősegélyként a bőr hűtése, nyugtatása javasolt hideg vizes borogatással, nyugtató krémekkel, spray-kel. Szükség esetén fájdalomcsillapító szedése is javasolt, illetve szükség lehet szteroid tartalmú kenőcsre is.
A rovarcsípések csak ritkán jelentenek súlyos problémát, azonban egyes esetekben, az érintett ember fokozott érzékenysége esetén, egyes csípések, leggyakrabban a darázscsípés súlyos allergiás reakciót, sokkot (anaphylaxiás shockot) válthat ki. Ennek tünetei a szapora szívdobogás, a nehézlégzés, nyelési nehezítettség, végül az eszméletvesztés. Sürgős orvosi beavatkozás nélkül a sokk halálhoz vezethet, emiatt minél előbb mentőt kell hívni! Szintén a szájban, garatban történt rovarcsípés esetén (futás, biciklizés, motorozás közben) is mentőt kell hívni, mert a megduzzadt légutak fulladáshoz vezethetnek. Rovarcsípések okozta gyulladásos területet tilos vakargatni, a hideg vizes lemosás, majd gyulladáscsökkentő (antihistamin) krémmel való bekenés enyhíti a fájdalmat, sebesedés esetén sebfertőtlenítő oldat javasolt. Orvos által kérhető az Epipen oldatos injekció felírása felnőtt- és gyermekek részére is, amit magunknál tarthatunk az anafilaxia elkerülése céljából.
A Lyme-kórt (Lyme borreliosist) baktérium okozza, mely a kullancs csípésével (vérszívásával) terjed. A kullancscsípéssel terjedő másik fertőzés, a kullancsencephalitis (agyvelőgyulladás), melyet vírus okoz és ez ellen van hatásos védőoltás. Megelőzésként, a szabadban (mező, erdő, de gyakran kertünkben is) való tartózkodáskor ajánlott a testfelületek fedése, a zokniba tűrt nadrággal, hosszú ujjú felsővel és kullancsriasztó sprayk alkalmazása. Elsősegélyként a fertőzés megelőzhető a kullancsok mielőbbi eltávolításával, amely könnyen beszerezhető és az úgynevezett kullancskiszedő csipesszel valósítható meg szakszerűen. Fontos, hogy vazelinnel és olajjal, illetve egyéb kenceficékkel nem szabad bekenni, mert nem jellemző, hogy eltávolodna, inkább „fulladozása” közben, még több kórokozót juttat a szervezetünkbe.
Habár kicsi azon növényeknek a száma, amelyek mérgezést okozhatnak, általános szabályként megfogadható, hogy tilos olyan növényt fogyasztani, amit nem ismerünk, vagy ismeretlen az eredete. Ez a szabály különösen vonatkozik a gombákra, mert az ehető és a mérges gombák között külalakra kevés a különbség. A növények okozta mérgezés tünetei nagyban függenek a növény fajtájától és az elfogyasztott mennyiségtől. Kialakulhatnak emésztőrendszeri panaszok, hányás, hasmenés formájában, érintheti a mérgezés a szívműködést, okozhat szédülést, fejfájást, görcsöket, sőt eszméletvesztést is.
A gombamérgezés tünetei néhány órával az étkezés után alakulnak ki. Az első szakaszban csak hasmenés, hányás jelentkezik, de a második szakaszban kialakul a májkárosodás is, ami halál okát is képezi. Sajnos a gombamérgezést sok esetben már nem lehet gyógyítani, a megelőzés az egyetlen lehetőség az elkerülésére. Soha ne fogyasszunk tehát saját magunk, vagy családtagjaink által szedett gombát, csak ha gombavizsgáló szakembernek is megmutattuk. Ne vásároljunk ismeretlen eredetű, nem ellenőrzött árut sem. Gomba, vagy egyéb növény által okozott mérgezés esetén azonnal mentőt kell hívni. Elsősegélyként a beteget, ha eszméleténél van és nem görcsöl, hánytatni lehet, sós víz itatásával, vagy garatingerléssel. Amikor a beteg eszméletlen, tilos etetni, itatni, hánytatni és mellette kell maradni a mentő megérkezéséig. Légzés és keringésleállás esetén újraélesztést kell megkezdeni.
Nyáron sokakat érint még a szénanátha is. Ilyenkor vizes orrfolyás, szemkönnyezés és viszketés, valamint tüsszentés a jellemző. Többnyire fű, fa pollenekre, vagy gyomokra (parlagfű) vezethető vissza az allergia. Ezek a panaszok általában minden évben ugyanakkor jelentkeznek, ezért időben fel tudnak rá készülni az érintettek antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedésével.
Magyarországon több száz növényvédőszert használnak a mezőgazdaságban, illetve a kiskertekben. A permetszerek használati utasításaiban többnyire megtalálhatóak a szerre vonatkozó elsősegélynyújtási teendők, a mérgezés jellemzőbb tüneteivel. Ha ennek a gyanúja áll fenn, szintén kórházba (Gyálról a Budapest Péterfy Sándor Utcai Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztály és Klinikai Toxikológiára, 1074 Budapest, Alsó erdősor utca 7.),kell menni, vagy a mentőket kell értesíteni.
Nyáron a szabadban töltött tevékenységek, sportok során sajnos a traumás eredetű balesetek száma is hatványozottan megnövekszik. Zúzódás, rándulás, ficam, törés gyanúja esetén az érintett végtagot, testrészt ne mozgassuk, azt „stabilizáljuk”, erre akár a gépjárművekben található elsősegély doboz tartalma is tökéletes, gondolok akár a benne lévő háromszögletű kendőre. Szúrt sérülések, szögbe lépés esetén is fontos a traumatológia felkeresése a megfelelő sebellátás céljából. Gyálról traumás sérülések esetén az év minden napján, 0-24 órában, beutaló nélkül a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikára tudnak menni.Cím: 1083 Budapest, Korányi Sándor u. 2. Recepció: Központi Betegellátó Épület földszint. Telefon: +3630/877-5556., E-mail: info.trauma@semmelweis.hu, Akutambulancia: 06-1-459-1500/62210-es mellék.
Kellemes és gondtalan nyaralást kívánok minden kedves Olvasónak!
Dr. Molnár Tímea (megjelent 2025. júniusi Gyáli Mi Újság 22-23. oldal)