Október, a látás hónapja

A Látás világnapját 2000 óta október második csütörtökjén tartjuk. Ebben a hónapban számos szemészeti szakrendelő (állami és magánellátó), sőt optikai üzletek rendeznek ingyenes szemészeti szűrővizsgálatokat. A kampány célja, hogy fokozott figyelmet fordítsunk szemünk egészségére, itt is a szűrővizsgálatok a legfontosabbak. Magyarországon elsőkörben a szemész szakorvosok és az optometristák (főiskolai végzettségű egészségügyi szakdolgozók) végzik ezen tevékenységeket, azonban a családorvos is vizsgálja (leggyakrabban a vezetői engedély megadásakor), szűri többek között az éles látást (VISUS látásvizsgáló tábla) és a hétköznapi nyelven ismert „babos könyvvel”, hivatalos nevén az Ishihara színtévesztő teszttel a színlátást.

Szeretném kiemelni, hogy a szemészeti szakrendelés beutaló nélkül igénybe vehető szakrendelés. Így ha problémát észlelünk látásunkkal, szemünkkel kapcsolatban, akkor háziorvosi beutaló nélkül mehetünk vizsgálatra.

Azonban a szemészeti szakrendelők nem mindig érhetőek el könnyedén, így a családorvos a mindennapi gyógyító tevékenysége során számtalan szemészeti kórképpel találkozik, olykor sérüléssel. Ezeket ismertetem röviden.

A rövidlátás (myopia) a szem optikai rendszerének a hibája, következtében a szembe párhuzamosan érkező fénysugarakat a szemlencse az ideghártya előtt fókuszálja. Oka legtöbbször az, hogy a szem nem gömb alakú, hanem tengelye megnyúlt. A rövidlátás következtében a szem csak a közelebb lévő tárgyakat képes élesen látni, a távoli tárgyak homályosak maradnak. A rövidlátás egyes családokban öröklődik. A rövidlátás oka lehet még a lencse normálisnál nagyobb görbülete, ez azonban ritkán fordul elő. A rövidlátás az öregkori távollátás megjelenésével javulni szokott. A rövidlátó szem csak korrekciós lencsével, szemüveggel képes a távolban lévő tárgyakat élesen látni. A rövidlátást homorú lencsével lehet korrigálni. A lencse erősségét dioptriában mérjük, minél nagyobb, „erősebb” a szemüveg lencséje, annál nagyobb a dioptria értéke. Szemüveg helyett a kontaktlencsék használata is általánossá vált. Rövidlátó szem esetén, a látásélesség romlása miatt rendszeres szemészeti ellenőrzésre van szükség. 

Távollátás (hypermyopia) esetén a szembe érkező párhuzamos fénysugarak az ideghártya mögött találkoznak, így a szemlencse nem tud megfelelőképpen alkalmazkodni, rugalmatlansága miatt nem tudja fokozni domborulatát. Többnyire akkor derül fény erre, ha megerőltető olvasás, közeli munka után kimerül a szemlencse alkalmazkodóképessége, vagy ha a kor előrehaladtával csökken a szemlencse rugalmassága. Korrigálása domború lencsével történik, mely összegyűjti a sugarakat. Létezik ma már sebészeti beavatkozás is, amivel javítható a látásélesség.

Az öregkori távollátás a szemlencse öregkorral kialakuló rugalmatlansága miatt következik be. Az emberek többsége 45 éves kor körül észleli a tüneteket: közeli tárgyakat nem képes élesen látni, így egyre távolabb viszi magától az olvasnivalót, az aprólékos munkát. Domború lencsével korrigálható, természetesen a kor előrehaladtával és a szemlencse öregedésével egyre erősebb lencsére van szükség, ezért a rendszeres szemészeti vizsgálat elengedhetetlen.

Kancsalság esetén a szemek távolba nézés esetén sem tekintenek párhuzamosan, ennek következtében a két ideghártyára eltérő kép vetül, kettős látás alakul ki. A kancsalság lehet veleszületett, kialakulhat egy-egy szemizom bénulását követően, de leggyakrabban a szem fénytörési, optikai hibája miatt fejlődik ki. Kezelésében első lépés a megfelelő korrekciós szemüveg viselése, ha ez nem hoz javulást, az egészséges szem fölé helyezett takarással működésre késztetik a kancsalító szemet. Amikor még ez sem vezet gyógyuláshoz, egyes szemmozgató izmok műtéti megrövidítéséhez folyamodnak. Minél korábban kezdik meg a kancsalság kezelését, annál jobb az eredmény. Az újszülöttek még gyakran kancsalítanak, ez nem kóros, mert még csak tanulják a térbeli látást. Néhány hónapos csecsemő kancsalsága esetén azonban azonnal orvoshoz kell fordulni, mert szemfenéki daganat (retinoblastoma) is állhat a háttérben.

A könnytömlőgyulladást az orrba vezető könnycsatorna elzáródása következtében létrejött bakteriális fertőzés. Leggyakrabban csecsemőkben és idősekben fordul elő, többnyire az egyik oldalon alakul ki csak. Fő tünete a gennyezés és a váladékozás, ami jól kezelhető antibiotikummal, de a végleges gyógyulást általában műtéttől (elzáródás oldása) várható.

Az árpa a szemhéjban található mirigyek gyulladása, amit baktériumok (staphylococcusok) okoznak. Megkülönböztetünk külső árpát, mely a szemhéj gyulladásával, vörösségével, duzzanatával jár, majd a szemhéjak szélén kialakul a gennycsomócska. A belső árpa a szemhéj belső, kötőhártya felé eső felszínén alakul ki, kívülről nem látható a gennycsomócska, csak a szemhéj duzzanata és vörössége utal a gyulladásra. Párakötéssel, antibiotikumos kenőccsel, vagy a gennycsomó megnyitásával kezelhető.

A szemhéj gyulladását általában baktériumok (staphylococcusok) okozzák. Tünetei a viszketés és az égő érzés. Szemhéjak vörösen keretezettek, hámlanak. A szemhéjakat antibiotikumtartalmú kenőcsök kenegetésével, a fejbőr és a haj rendszeres tisztán tartásával gyógyíthatjuk meg. Idősebb korosztályban előfordulhat övsömör (herpes zoster). Ilyenkor egyik szemhéjon és homlokon apró hólyagok alakulnak ki csoportos elrendeződésben. Javasolt ilyenkor szemész mielőbbi felkeresése, mert a szaruhártya is érintett lehet, mely megfelelő kezelés nélkül súlyos károsodáshoz vezethet.  

A kötőhártya-gyulladást (conjunctivitis) okozhatják baktériumok, vírusok, gombák, irritatív kémiai anyagok, de előidézheti allergiás reakció is. Bakteriális gyulladás esetén gennyes váladékozás észlelhető, könnyen terjed a fertőzés közös törülköző, zsebkendő és a kézujjak segítségével. A vírusos gyulladás általában egyszerű vírusos náthához társul és láz, torokgyulladás, orrváladékozás kíséri, kötőhártya vörös, viszket, fokozott könnyezés észlelhető, gennyes váladékozás azonban nincs! A betegség többnyire egy-két hét alatt magától gyógyul. Gombás gyulladás többnyire csak a szemlencsét viselők körében alakul ki és a vírusos fertőzéshez hasonló tüneteket mutat. Akkor kell gondolni rá, ha a szemcseppek használata ellenére is fennáll a gyulladás. Allergiás gyulladás általában orrváladékozással együtt, szénanátha esetén fordul elő. Szezonális, leggyakrabban tavasszal és késő nyáron szemviszketéssel, könnyezéssel és a kötőhártyák vörösségével jelentkezik. Panaszokat allergiaellenes antihisztamin tartalmú szemcseppekkel és gyógyszerekkel lehet csökkenteni.

A kötőhártya betegségei közé tartozik a szemszárazság, ami általában idősebb nőkben jelentkezik és a csökkent könnytermelés miatt alakul ki. Szemszárazságot előidézhetnek még autoimmun betegségek (Sjögren-syndroma, rheumatoid arthritis) is és egyes gyógyszerek. Szemviszketés, szárazság és vörösség jellemzi. Az alapbetegség kezelése mellett a műkönny használata csökkentheti a panaszokat.

A szürkehályog (cataracta) a szemlencse elhomályosodását jelenti. Lehet veleszületett is, ilyenkor még gyermekkorban kialakulnak a tünetek, azonban többnyire az időskorúak betegsége. A dohányzás és az alkoholfogyasztás meggyorsítja a kialakulását. A látás fokozatosan romlik hónapokon vagy éveken keresztül. Először csak a széli részek lesznek homályosak, majd teljesen szürkévé válik a látott kép. A betegséget megelőzni, gyógyítani nem lehet. Egyetlen megoldás a homályossá vált szemlencse eltávolítása és megfelelő méretű műlencse beültetése.

Zöldhályog (glaucoma) esetén a csarnokzug elzáródása következtében felszaporodik a szemben a folyadék, ami a szembelnyomás fokozódásához vezet. Az elnevezés tehát téves, mert nem a szemlencse homályáról van szó. A nyomásfokozódás lehet heveny és idült. A heveny szembelnyomás fokozódás általában idősebbekben, távollátókban alakul ki. Tünetei a rohamszerűen kezdődő fejfájás, hányinger, látásromlás, jellegzetes a fényforrások körül kialakuló szivárványszerű karikalátás. A betegség azonnali orvosi kezelést igényel, mert a szembelnyomás gyógyszeres csökkentése nélkül, néhány napon belül vakság alakulhat ki. Idült szembelnyomás-fokozódás is idősebb betegekben alakul ki általában (szembelnyomás állandóan emelkedett), de oka nem tisztázott. Kezdetben nem okoz panaszokat, majd fokozatosan szűkül a látótér, kialakul a csőlátás. Kezelésében szembelnyomás-csökkentő szemcseppeket kell alkalmazni, rendszeres szemorvosi ellenőrzés mellett. A szemcseppek használatát élethossziglan folytatni kell.

Az ideghártya leválása (retina ablatio) általában spontán következik be. Fő oka a rövidlátó szem megnyúlt szemtengelye. Trauma, cukorbetegség hatására is bekövetkezhet. Fokozatosan alakul ki, így ennek megfelelően fokozatosan elhomályosul a látás, „függöny ereszkedik a szemre”. Teljes leválás esetén a látás a beteg szemén végérvényesen elvész. A tünetek észlelése esetén a beteget fekve, azonnal kórházba kell szállítani, hogy megelőzzük a további leválást. Különböző eljárásokkal, műtéti úton lehet a leválás folyamatát megállítani. Későbbiekben a betegeknek tartózkodniuk kell a megerőltető munkától, a nehéz tárgyak emelésétől, a sporttól és a hüvelyi szüléstől nők esetében.

Szemsérülések (kötőhártyába jutott idegentestek, szem belsejébe került idegentest, szem és környezetének tompa sérülése) minden esetben orvosi ellátást igényelnek. Az ügyeletes szemészetekről legkönnyebben a Központi Ágynyilvántartónál tudunk 0-24 órában telefonon (+36/80-210-022) keresztül érdeklődni. Vigyázzunk a szemünkre, látásunkra is!

Dr. Molnár Tímea (megjelent 2024. október Gyáli Mi Újság 24-25. oldal)